"Mindennapi
kenyerünket, add meg nekünk ma"
Milyen
szépen fejezi ki az imádság egy sora, hogy mit is jelent az embernek a
kenyér. A kenyérről számtalan mondában, eposzban és vallási szövegben
találkozhatunk. Írnak róla mezopotán, asszír, görög és római írásokban is.
Megjelenik a fáraók sírjainak díszes falán, a görög frízek életképeiben.
A
kenyér több, mint táplálék. A keresztény vallás is különleges tisztelettel
vette, veszi körül a kenyeret. A vallási szertartásokon a kovásztalan kenyér -
az ostya - Jézus testét szimbolizálta.
Régen,
mekkora becsben tartották a kenyeret. Apám mesélte, hogy a kenyérdagasztás és
sütés egy külön ceremónia volt. Nagyanyám egy hétre előre sütötte a
kemencéjükben a héttagú családnak a kenyeret. És a kenyér egy hét múlva is
ízletes, jól szelhető, tökéletes állagú volt.
 |
(a kép forrása: canadahun.com) |
A
kenyeret tiszta ruhába csavarták, tiszta kosárban tartották.
Szokás
volt régen a kenyérre az első megszegéskor a késsel keresztet rajzolni (áldás
jele), és a kés hegyével nem illett a kenyérbe szúrni.
A
kenyérre nagyon vigyázni kellett. Emlékszem, hogy engem is keményen megszóltak
a szüleim, ha a földre ejtettem a kenyeret. Régen ez nagy bűn volt. A leejtett
kenyeret fel kellett venni, és megcsókolni. Kenyeret szemétbe soha nem lehetett
dobni.
Kenyér-eredet
Gyűjtögető
életmódot folytató őseink kezdetben a gabonamagvakat elrágcsálták, később a tűz
megismerésével megpörkölve fogyasztották el ezeket. A következő előrelépés a
kása készítés volt. Vízzel megfőzve készültek a kásák.
Amikor
már a magvakat meg tudták őrölni, víz segítségével lepényt is készíthettek
belőlük. Régészeti leletek közt már találhatóak olyan nagyméretű lapos edények,
amelyek lepénysütésre voltak alkalmasak.
Étkezésre
legkorábban árpát és zabot használtak, később -a népvándorlással egy időben-
jelent meg a rozs is. A búza- a hagyományok szerint- Ázsiából ered.
Az acélos búza lisztje
Milyen
a jó liszt? Milyen jellemzők alapján mondhatjuk a lisztre, hogy jól lehet vele
dolgozni?
Biztos te is vettél ár le olyan lisztet a polcról amivel kínszenvedés volt dolgozni. Sőt, olyat is tapasztalhattál már, hogy még ugyanazon lisztek esetében is volt különbség zacskó és zacskó között.
Nem
meglepő módon, az első és legfontosabb dolog, hogy milyen gabonából készült, a
gabonaszemet milyen szemcseméretűre őrlik. Fontos jellemzői még: a nedvesség és
sikértartalom, illetve hogy mennyi maghéjat(csírát) tartalmaz.
Ha
a gabonaszem magas fehérjetartalommal bír, akkor jó minőségű,
"acélos"-nak nevezhető.
Magának
a lisztnek a sütőipari minőségét (mennyire rugalmas tésztát ad, mennyire
nyújtható stb.) főként a sikér (a búza fehérjetartalmának összefoglaló neve)
mennyisége, illetve a benne található gliadin-és gluténtartalom határozza meg.
BL 80-ez valami titkos ügynök?
A Magyar
Gabonaszövetség és a Magyar élelmiszerkönyv meghatározásai
alapján fejtsük csak meg ezt a titkos kódot:
A
kód első tagja a gabonára utal, amiből készült: B- a búzára utal
A
második kód, mindig az őrlemény szemcseméretére utal: L-tehát liszt
A
szám : 80 pedig a hamutartalmat jelzi. A
hamutartalom befolyásolja a liszt színét, minél nagyobb a hamutartalom, annál
sötétebb a liszt színe.
A
BL80-as liszt tehát fehér kenyérlisztet jelent.
Miben más a kenyérliszt?
A kenyérlisztek kelt
tészták és kenyerek sütésére alkalmasabb. Jellemzőjük, hogy több héjrészt
tartalmaznak, a hamutartalmuk magasabb
A Kenyérkészítéshez
használt liszt, más, alacsony sikértartalmú lisztekkel(rozs,árpa stb.) keverhető.
Szakértők szerint azért jobb, ha BL 80-as lisztet használsz a bolti finomliszt helyett, mert a BL55-ös liszt (a boltokban kapható finom
búza fehérliszt) esetén alacsony korpatartalom társul alacsony rosttartalommal.
A tészta textúrája gyengébb lehet tőle.
Aki
már olvasgatott a házi kenyérsütés apró fortélyairól, annak bizonyára ismerősen
cseng Tótkomlós neve. No, nemcsak az isteni tótkomlósi kolbász miatt, hanem az
itteni malomban készült kiváló minőségű kenyérliszt miatt is.
A néhai
tótkomlósi gőzmalom alapítói a Pipis testvérek voltak. A céget a tulajdonosok
atyja, Pipis Pál alapította 1881-ben, majd 1897-től fiai -akik
molnárok és gépészek voltak- vették át az üzem vezetését. 1919-ben
tűzvész martaléka lett a malom, majd két év múlva újjáépítették, hamarosan
pedig korszerűsítették.
A
malomüzem jelenlegi formáját 1958-ban alakították ki, fő tevékenységi köre a
búza feldolgozás és búzalisztek értékesítése.
Az
üzemben évente 20 000 tonna búzát dolgoznak fel, és mindig a környéken
vásárolják meg a búzát.
A tótkomlósi malom is vallja: csak jó búzából lehet jó
lisztet és kiváló kenyeret sütni.